A Bitcoin születése
Satoshi Nakamoto tanulmánya, az első blokk, az első vásárlás – és honnan van a bitcoin értéke.
„Az elektronikus pénznek egy teljességgel egyenrangú felek között működő változata lehetővé tenné a küldő és a fogadó fél közötti közvetlen online fizetést bármiféle pénzintézet közbeiktatása nélkül.” Ezzel a mondattal kezdődik a Bitcoint leíró, mindössze kilencoldalas tanulmány, amelyet 2008. október 31-én tett közzé egy Satoshi Nakamoto néven ismert szerző vagy szerzői csoport.
Az ismeretlen alkotó
Satoshi Nakamoto valódi személyazonosságára a mai napig nem derült fény. A külvilággal csak e-mailben és internetes fórumokon érintkezett, és néhány évvel a Bitcoin elindítása után teljesen visszavonult. Kilétével kapcsolatban számos újságírói és magánnyomozás indult, és többen is állították már magukról, hogy ők Satoshi – ezt azonban meggyőzően senki sem bizonyította. A legegyszerűbb bizonyíték egyébként adott lenne: Satoshi a legkorábbi blokkok kibányászásával nagy mennyiségű bitcoinhoz jutott, és ha valaki ezek közül csak egyet is megmozdítana (vagy aláírna velük egy üzenetet), azzal bizonyítaná, hogy ismeri a hozzájuk tartozó titkos kulcsot. Ezek a bitcoinok azonban azóta is érintetlenek.
Az első blokktól az első vásárlásig
A tanulmányt nem csak elmélet követte: 2009. január 3-án Satoshi létrehozta a Bitcoin-blokklánc legelső blokkját, az úgynevezett genezis blokkot, és nyilvánosan elérhetővé tette a programot, amellyel bárki csatlakozhatott a hálózathoz. Az első években a Bitcoin informatikusok és kriptográfiai érdeklődésű lelkesek kísérleti játszótere volt, pénzbeli értéke gyakorlatilag nem volt.
Az első ismert „vásárlásra” 2010 májusában került sor: egy fejlesztő egy internetes fórumon felajánlotta, hogy 10 000 bitcoint fizet annak, aki két pizzát rendel neki. Az ajánlatot valaki elfogadta, a tranzakció pedig ma is ott van a blokkláncon. Ezt az eseményt a kriptovilág máig ünnepli. A „pizza-tranzakció” jól mutatja azt is, hogy a bitcoin értéke a semmiből, kizárólag az emberek közötti megegyezésből alakult ki.
Honnan van a bitcoin értéke?
Gyakori kérdés, hogy mitől ér bármit is valami, aminek nincs fizikai megjelenése, és amely mögött nem áll sem állam, sem jegybank, sem arany. A válasz egyszerű: a bitcoin azért ér valamennyit, mert elegendően sokan hajlandók érte valódi javakat vagy pénzt adni. Ugyanez igaz minden pénzre: a papírpénz sem a papír anyagáért értékes, hanem a közös bizalom miatt.
A bitcoin értékét több tulajdonsága is támogatja:
- Szűkösség: a valaha létező bitcoinok száma előre rögzített, nem lehet tetszés szerint újakat „nyomtatni” (lásd a Bitcoin térképen a felezésről szóló kártyát).
- Hamisíthatatlanság és átruházhatóság: egy bitcoint nem lehet lemásolni, és bárkinek, bárhova el lehet küldeni percek alatt.
- Hálózati hatás: minél többen használják és fogadják el, annál hasznosabb, és annál nehezebb kiszorítani.
Az árfolyamát a kereslet és a kínálat alakítja, ezért rendkívül ingadozó: rövid idő alatt is jelentősen emelkedhet vagy eshet. A bitcoin a kezdetek óta mindvégig a legnagyobb összértékű kriptovaluta maradt.
Egy szó, két jelentés
A Bitcoin szó két értelemben használatos. Nagy kezdőbetűvel a rendszert, a hálózatot és a technológiát jelöli („a Bitcoin decentralizált”), kis kezdőbetűvel pedig magát az egységet, amelyet a rendszerben küldözgetnek („0,2 bitcoint utalt”). A bitcoin rövidítése BTC. Egy bitcoin százmillió kisebb egységre osztható; a legkisebb egység neve az alkotó tiszteletére satoshi (rövidítve: sat). 1 BTC = 100 000 000 satoshi.
Megjegyzés: az összegeket a blokkláncon mindig a pontos tizedesjegyekkel érdemes rögzíteni. A nyomozás során egy-egy tranzakció azonosításában gyakran épp az összeg utolsó számjegyei segítenek.
Extra tudásMit tartalmazott a tanulmány?
A Bitcoin-tanulmány (angolul whitepaper) címe: „Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System”, azaz „Bitcoin: egyenrangú felek közötti elektronikus készpénzrendszer”. Nem talált fel minden építőelemet a semmiből: a hash-függvények, a digitális aláírás és a munkabizonyíték ötlete már korábban is ismert volt. Az újdonság az volt, ahogyan ezeket egyetlen működő rendszerbe illesztette, megoldva a kettős költés problémáját központi szereplő nélkül. A tanulmány ma is szabadon elérhető, és a technikai részletek ellenére meglepően olvasmányos.
Ellenőrizd a tudásod
A kvíz betöltése…