Szolgáltatók a kriptovilágban
Letétkezelő és önálló tárolás, a tőzsdék címrendszere, és miért ott végződik a legtöbb nyom.
A blokklánc maga decentralizált, a kriptovilág azonban tele van szolgáltatókkal: cégekkel és platformokkal, amelyek a felhasználók helyett végeznek el bizonyos feladatokat. Ezek a szolgáltatók a nyomozások kulcsszereplői, mert – a blokklánccal ellentétben – általában valódi emberekhez kötött adatokkal rendelkeznek.
Letétkezelő vagy önálló tárolás?
A legfontosabb megkülönböztetés az, hogy ki ismeri a privát kulcsokat:
- Letétkezelő (custodial) szolgáltatásnál a szolgáltató kezeli a kulcsokat, a felhasználó csak egy fiókot lát, amelyben a szolgáltató nyilvántartja az „egyenlegét”. Ilyenek a kriptotőzsdék, a legtöbb kriptokártya, és egyes online tárcák. A felhasználó itt valójában a szolgáltatóban bízik, ahogyan egy bankban.
- Önálló tárolásnál (non-custodial, self-custody) a felhasználó maga ismeri a kulcsait, a szolgáltató (például a tárcaprogram fejlesztője) nem fér hozzájuk, és nincs is információja a felhasználóról.
Nyomozati szempontból a letétkezelő szolgáltató a kedvezőbb eset: van kit megkeresni, és a szolgáltató meg is tudja akadályozni a vagyon továbbmozgatását. Az önálló tárolásnál a vagyon felett csak a kulcs birtokában lehet rendelkezni.
Hogyan néznek ki egy tőzsde címei?
Egy kriptotőzsde a blokkláncon nem egyetlen címként jelenik meg, hanem címek ezreiként. A tipikus felépítés:
- minden ügyfél saját befizetési címet (deposit address) kap, és ha valaki kriptót küld a tőzsdére, erre a címre küldi;
- a tőzsde a befizetési címekről időnként összegyűjti a pénzt a saját gyűjtőcímeire;
- a kifizetéseket a tőzsde közös címeiről teljesíti, sok ügyfélét egyszerre;
- a tőzsdén belüli mozgások (vétel, eladás, két ügyfél közötti átutalás) nem a blokkláncon, hanem a tőzsde saját belső nyilvántartásában történnek.
Ebből két gyakorlati következmény adódik. Egyrészt egy tőzsde befizetési címe egyértelműen egy ügyfélhez tartozik, ezért a tőzsde meg tudja mondani, kié – ha a nyomozó a befizetési címet és a befizetés adatait (TXID, idő, összeg) adja meg neki. Másrészt amint a pénz a tőzsde közös címeire kerül, a blokkláncon a nyoma megszakad: onnan már csak a tőzsde belső adataiból derülhet ki, mi történt vele.
A szolgáltatók fő típusai
| Szolgáltató | Mit csinál? | Rendelkezhet adattal? |
|---|---|---|
| Kriptotőzsde | vétel, eladás, váltás, letétkezelés | igen, általában azonosítja az ügyfelet |
| Tárcaszolgáltató | tárcaprogram vagy online tárca | önálló tárolásnál alig, letétkezelőnél igen |
| Fizetési szolgáltató | kereskedőknek fogad kriptós fizetést | igen, a kereskedőről biztosan |
| Szerencsejáték-oldal | kriptós befizetéssel működő játék | változó |
| Azonnali váltó | regisztráció nélküli csere | jellemzően csak technikai adatok |
| Keverő | a tranzakciók összekapcsolásának elrejtése | szándékosan nem tárol – vagy azt állítja |
| Darknet-piac | illegális áruk adásvétele | csak felszámoláskor szerezhető meg |
| DeFi-protokoll | okosszerződéssel működő pénzügyi szolgáltatás | nincs üzemeltetője, akit meg lehetne keresni |
Megjegyzés: egy szolgáltatónak nem csak a blokkláncon látható adatai lehetnek fontosak. A regisztrációs adatok mellett rendelkezhet a belépések IP-címeivel, a felhasznált eszközök adataival, a kapcsolódó bankszámlákkal és kártyákkal, a kétlépcsős azonosításhoz használt telefonszámmal, és arról is, hogy a felhasználó milyen más címekre utalt ki pénzt. Az adatkérésről a nyomon követésről szóló térképen lesz szó.
Ellenőrizd a tudásod
A kvíz betöltése…