Ugrás a tartalomra
Blokklánc alapok Bitcoin Ethereum Tranzakciók nyomon követése Kriptovaluta tárolása
  • Blokklánc alapok Mi a kriptovaluta, hogyan működik a blokklánc, és miért vonzó a bűnözők számára?
    • Miért jött létre a kriptovaluta? A digitális pénzküldés régi problémája, és miért kellett hozzá eddig közvetítő.
      • A Bitcoin születése Satoshi Nakamoto tanulmánya, az első blokk, az első vásárlás – és honnan van a bitcoin értéke.
        • Kriptovaluta, e-pénz, virtuális valuta Gyakran összemosott fogalmak – mi a különbség a digitális pénzek fajtái között?
    • Közös főkönyv, sok példányban Ki vezeti a nyilvántartást, ha nincs bank? A csomópontok és a decentralizált hálózat.
      • Hash: a digitális ujjlenyomat A blokklánc legfontosabb építőeleme egy matematikai függvény, amely bármiből ujjlenyomatot készít.
        • Blokkok és a lánc Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a blokkok, és miért nem lehet utólag átírni a múltat?
          • Bányászat és konszenzus Ki írhatja a következő blokkot, és miért éri meg becsületesnek lenni? A munkabizonyíték és a letétbizonyíték.
            • Forkok: amikor a lánc kettéválik Ideiglenes elágazások, soft és hard fork, airdrop – és miért kell erről a nyomozónak tudnia.
    • Mit birtokol, akinek kriptója van? A bitcoin nem fájl és nem érme. Akinek bitcoinja van, az valójában egy titkos számot ismer.
      • Privát kulcs, nyilvános kulcs, cím Hogyan lesz egy véletlen számból cím, és miért nem lehet a címből visszafejteni a kulcsot?
        • Digitális aláírás Hogyan bizonyítja valaki, hogy ismeri a privát kulcsot – anélkül, hogy megmutatná?
          • Egy tranzakció útja A tárcától a véglegességig – mi történik egy utalás elindítása után, és mikor látszik a blokkláncon?
    • Nem csak Bitcoin: altcoinok Több ezer kriptovaluta létezik. Mi a közös bennük, és miben térnek el a Bitcointól?
      • Hogyan lehet kriptót venni és eladni? Tőzsdék, magánszemélyek, automaták, kártyák, bányászat – a valódi pénz és a kripto közötti kapuk.
        • Szolgáltatók a kriptovilágban Letétkezelő és önálló tárolás, a tőzsdék címrendszere, és miért ott végződik a legtöbb nyom.
    • A blokklánc tulajdonságai Globális, decentralizált, álneves, visszafordíthatatlan – és mindegyik tulajdonságnak van egy árnyoldala.
      • Hogyan használják a bűnözők? Fizetőeszköz, értéktároló, elkövetési eszköz vagy maga a cél – a kriptovaluta négy szerepe a bűnözésben.
        • Bűncselekmények, ahol a kripto a cél Adathalászat, zsarolóvírus, befektetési csalás, kriptobányász-kártevő, tőzsdetámadás – a fő elkövetési módok.
          • Elrejtés: keverők és láncváltás Hogyan próbálják a bűnözők megszakítani a pénz nyomát a nyilvános blokkláncon?
            • Privacy coinok Kriptovaluták, amelyek beépítve rejtik el a küldőt, a címzettet és az összeget. Hol van mégis esély?
CRYPTOACADEMIA
  • Bitcoin Ami kifejezetten a Bitcoinra jellemző – UTXO, díjak, bányászat, kulcs- és címformátumok.
    • UTXO: a bitcoin „címletei” A Bitcoin nem egyenlegeket, hanem el nem költött tranzakciós kimeneteket tart nyilván. Miért fontos ez?
      • Visszajáró (change) Hová kerül a visszajáró, miért kap általában új címet, és mi az a lefejtő lánc?
        • Bitcoin-tranzakciók típusai Egyszerű fizetés, összevonás, csoportos kifizetés, bányászjutalom, adatrögzítés – a tranzakciók „alakja” sokat elárul.
    • Díjak és a mempool Ki kapja a díjat, mitől függ, és miért várakozik néha órákig egy tranzakció?
      • Gyorsítás és felülírás: RBF, CPFP Egy megerősítetlen tranzakció még megváltoztatható – ez a felhasználónak lehetőség, a nyomozónak kockázat.
    • Bányászat a gyakorlatban Speciális gépek, bányászközösségek, a bányászjutalom útja – és a bányászat bűnügyi vonatkozásai.
      • Felezés és a 21 millió Négyévente feleződik a blokkjutalom, ezért soha nem lesz 21 milliónál több bitcoin.
    • Bitcoin privát kulcsok formátumai Hexadecimális kulcs, WIF, tömörített és nem tömörített – hogyan ismerhető fel egy Bitcoin privát kulcs első ránézésre?
      • Bitcoin címtípusok 1…, 3…, bc1q…, bc1p… – négy kezdet, négyféle „zár”. Mit árul el egy Bitcoin-cím a formájával?
        • Kulcstól a címig Lépésről lépésre egy szövegtől a Bitcoin-címig – és miért ad egyetlen kulcs több különböző címet.
    • Bitcoin Cash: egy fork a gyakorlatban 2017-ben kettévált a Bitcoin. Ugyanazok a kulcsok, átírható címek – és egy könnyen elfelejtett vagyonrész.
CRYPTOACADEMIA
  • Ethereum Világméretű számítógép a blokkláncon – okosszerződések, tokenek, stablecoinok, NFT-k és DeFi.
    • Miért jött létre az Ethereum? Egy elveszett varázslattól a világszámítógépig – az Ethereum célja és legfontosabb mérföldkövei.
      • Bitcoin és Ethereum: mi közös, mi más? Melyik Bitcoin-tudásunk érvényes az Ethereumon, és hol kell újratanulni?
        • Proof of Stake: validátorok és staking Bányászat helyett letét – hogyan működik a letétbizonyíték, és miért kell a nyomozónak a lekötött vagyonra is figyelnie?
          • Gas: a díjak működése Miért kell „üzemanyag” egy tranzakcióhoz, mit jelent a gas-limit és a gwei, és miért kell ether a tokenek mozgatásához?
    • Fiókalapú modell Az Ethereumon a címek úgy viselkednek, mint a bankszámlák – nincs visszajáró, egyetlen küldő és egyetlen címzett.
      • EOA és szerződésfiók Az Ethereumon kétféle fiók van – az egyiket egy ember irányítja a kulcsával, a másikat egy program.
        • Ethereum címek és kulcsok 0x és 40 karakter, 64 karakteres kulcs – egyetlen formátum, amely egy egész ökoszisztémán érvényes.
    • Okosszerződések Programok a blokkláncon, amelyek a feltételek teljesülésekor maguktól, megállíthatatlanul végrehajtják a szabályaikat.
      • Okosszerződések hibái és visszaélések A kód nem hibázik – az ember, aki írta, igen. Hibák kihasználása, rosszindulatú szerződések, és mit tehet a nyomozó.
    • Tokenek és tokenizáció Egy Ethereum-cím az etheren kívül tetszőleges számú más eszközt is „tárolhat”. Mik ezek, és hol vannak valójában?
      • ERC-20: a helyettesíthető tokenek A szabvány, amelytől minden token egyformán kezelhető – és amiért a név semmit, a szerződés címe mindent jelent.
        • Stablecoinok Dollárhoz kötött tokenek – hogyan tartják az árfolyamukat, és miért kedvelik őket a bűnözők is?
          • Befagyasztható tokenek Egyes tokenek kibocsátója feketelistára teheti a címeket – egyedülálló eszköz a kriptovagyon megóvására.
            • NFT-k Egyedi tokenek – de mi van valójában a blokkláncon, ha valaki „egy képet vesz NFT-ként”?
              • Csaló tokenek Mézesbödön, szőnyegkihúzás, hamis tokenek, tárcaürítő engedélyek – a tokenekre épülő csalások fő típusai.
    • EVM-kompatibilis láncok és L2 Ugyanaz a cím, ugyanaz a kulcs, több tucat blokkláncon – és mindegyiken más egyenleg.
      • Hidak és láncváltás Hogyan kerül a vagyon egyik blokkláncról a másikra, ha a láncok nem tudnak egymásról?
        • DeFi: decentralizált pénzügyek Váltás, kölcsön, kamat bank és ügyfél-azonosítás nélkül – okosszerződések egymásra épülő rendszere.
CRYPTOACADEMIA
  • Tranzakciók nyomon követése Hogyan lehet a nyilvános blokkláncon követni a pénz útját, és eljutni a címek mögött álló emberekig?
    • A nyomkövetés logikája Honnan indulunk, hová akarunk eljutni, mikor menjünk tovább és mikor álljunk meg?
      • Blokkböngészők A nyomkövetés alapeszköze – mit mutat egy blokkböngésző, hogyan olvassuk, és mire figyeljünk használat közben?
        • Ingyenes segédeszközök Címfigyelés, árfolyam-történet, keresés összeg és idő alapján – a blokkböngésző mellett ezek is a kézben legyenek.
    • Elemzőszoftverek és klaszterezés A fizetős nyomkövető szoftverek legfontosabb képessége a címek csoportosítása – hogyan működik, és mennyire megbízható?
      • Szolgáltatók felismerése Honnan tudjuk, hogy egy cím egy tőzsdéé, egy szerencsejáték-oldalé vagy egy magánszemélyé?
        • Címek nyílt forrásból Egy kriptovaluta-cím nem csak a blokkláncon él – az interneten is nyomot hagyhat.
          • Adatkérés a szolgáltatóktól Milyen adatokat kell megadni egy kriptotőzsdének, és milyen adatokat kaphatunk tőle?
    • Bitcoin követése Kimenetről kimenetre – a Bitcoin-nyomkövetés menete és jellegzetes mintázatai.
      • Visszajáró címek felismerése Kerek összeg, címtípus, újrahasznosított cím, fölösleges bemenet, jövőbeli viselkedés – a visszajáró árulkodó jelei.
        • Keverés a nyomkövetésben Hogyan ismerjük fel a keverést, mikor álljunk meg – és mikor van mégis esély a kapcsolat helyreállítására?
    • Ethereum követése Sima, belső, token- és NFT-tranzakciók – az Ethereum-cím négy arca a blokkböngészőben.
      • Okosszerződések olvasása Programozói tudás nélkül is sok minden kiderül egy szerződésről – ki hozta létre, mit tud, és milyen jogai vannak a készítőjének.
        • DeFi és láncváltás követése Cserék, hidak, egymást hívó szerződések – hogyan bontsunk szét egy összetett tranzakciót, és hogyan találjuk meg a folytatást egy másik láncon?
CRYPTOACADEMIA
  • Kriptovaluta tárolása Tárcák, kulcsok, mnemonicok – hol és hogyan tárolják a kriptovagyont, és hogyan lehet megtalálni és megszerezni?
    • Cím és tárca A cím egy postaláda, a tárca a kulcscsomó – és egy kulccsal sokkal több vagyon érhető el, mint elsőre gondolnánk.
      • Tárcatípusok Forró vagy hideg, letétkezelő vagy önálló – és a sokféle forma, amelyben egy tárca létezhet.
        • Hardvertárcák Egy pendrive-nak látszó eszköz, amelyből a kulcs soha nem jön ki – hogyan működik, és mit jelent ez a felkutatásnál?
          • Szoftvertárcák és tárcafájlok Asztali, böngészős és mobiltárcák – hol tárolják a kulcsokat, és mire kell figyelni, ha egy ilyen tárca a kezünkbe kerül?
    • Brainwallet: kulcs a fejben Ha egy kulcs bármiből előállítható, akkor egy jelszóból is. Kényelmes és kockázatos – a tulajdonosnak és a nyomozónak is.
      • Mnemonic (BIP39) 12 vagy 24 szó, amely egy egész tárcát jelent – minden kulccsal, minden kriptovalutához.
        • Derivációs útvonalak Ugyanabból a szólistából más útvonalon más címek jönnek ki – ezért lehet egy helyreállított tárca „üres”.
          • Hiányos mnemonic visszaállítása Ha egy szó hiányzik vagy olvashatatlan, a tárca gyakran még visszaállítható – a matematika segít.
            • Jelszóval titkosított kulcsok (BIP38) A 6P-vel kezdődő kulcs titkosított – megtalálása azt jelenti, hogy a jelszót is keresni kell.
    • Hol rejtőzhet a kulcs? Számítógép, telefon, papír, fémlap, jelszókezelő – a kriptovagyon kulcsai sokféle formában lehetnek egy helyszínen.
      • Egy kulcs, sokféle vagyon Egy talált kulcsot módszeresen végig kell vizsgálni – minden címtípusra, minden láncra, minden tokenre.
        • Melyik tárcát használta? A tárcaprogram azonosítása elárulja a derivációs útvonalat, a fájlok helyét és a lehetséges buktatókat.
    • A vagyon biztonságba helyezése A kulcs megtalálása még nem elég – a vagyont egy saját, biztonságos címre kell átvinni. Lépésről lépésre.
      • Az Ethereum sajátosságai Előbb a tokenek, aztán az ether – és ne feledkezzünk meg a többi láncról, a lekötött vagyonról és a jóváhagyásokról sem.
        • Hosszú távú megőrzés Ki őrizze a kulcsot, és mi történik, ha elveszik vagy ellopják? A több aláírást igénylő tárca választ ad.
CRYPTOACADEMIA
Térkép /Blokklánc alapok/Nem csak Bitcoin: altcoinok/Hogyan lehet kriptót venni és eladni?

Szolgáltatók a kriptovilágban

Letétkezelő és önálló tárolás, a tőzsdék címrendszere, és miért ott végződik a legtöbb nyom.

A blokklánc maga decentralizált, a kriptovilág azonban tele van szolgáltatókkal: cégekkel és platformokkal, amelyek a felhasználók helyett végeznek el bizonyos feladatokat. Ezek a szolgáltatók a nyomozások kulcsszereplői, mert – a blokklánccal ellentétben – általában valódi emberekhez kötött adatokkal rendelkeznek.

Letétkezelő vagy önálló tárolás?

A legfontosabb megkülönböztetés az, hogy ki ismeri a privát kulcsokat:

  • Letétkezelő (custodial) szolgáltatásnál a szolgáltató kezeli a kulcsokat, a felhasználó csak egy fiókot lát, amelyben a szolgáltató nyilvántartja az „egyenlegét”. Ilyenek a kriptotőzsdék, a legtöbb kriptokártya, és egyes online tárcák. A felhasználó itt valójában a szolgáltatóban bízik, ahogyan egy bankban.
  • Önálló tárolásnál (non-custodial, self-custody) a felhasználó maga ismeri a kulcsait, a szolgáltató (például a tárcaprogram fejlesztője) nem fér hozzájuk, és nincs is információja a felhasználóról.

Nyomozati szempontból a letétkezelő szolgáltató a kedvezőbb eset: van kit megkeresni, és a szolgáltató meg is tudja akadályozni a vagyon továbbmozgatását. Az önálló tárolásnál a vagyon felett csak a kulcs birtokában lehet rendelkezni.

Hogyan néznek ki egy tőzsde címei?

Egy kriptotőzsde a blokkláncon nem egyetlen címként jelenik meg, hanem címek ezreiként. A tipikus felépítés:

  • minden ügyfél saját befizetési címet (deposit address) kap, és ha valaki kriptót küld a tőzsdére, erre a címre küldi;
  • a tőzsde a befizetési címekről időnként összegyűjti a pénzt a saját gyűjtőcímeire;
  • a kifizetéseket a tőzsde közös címeiről teljesíti, sok ügyfélét egyszerre;
  • a tőzsdén belüli mozgások (vétel, eladás, két ügyfél közötti átutalás) nem a blokkláncon, hanem a tőzsde saját belső nyilvántartásában történnek.
Egy kriptotőzsde címei: minden ügyfél saját befizetési címet kap, a tőzsde ezekről összegyűjti a pénzt a saját gyűjtőcímeire, a kifizetéseket pedig közös címekről teljesíti. A tőzsdén belüli mozgások nem látszanak a blokkláncon. ÜGYFELEK SAJÁT CÍMEI Anna tárcája Béla tárcája Csaba tárcája KRIPTOTŐZSDE BEFIZETÉSI CÍMEK (ÜGYFELENKÉNT) Anna befiz. Béla befiz. Csaba befiz. gyűjtő- és kifizető címek (hot / cold wallet) a belső nyilvántartás (ki mennyit „tart” a tőzsdén) nem a blokkláncon van kifizetések Nyomozati jelentőség: a befizetési cím egyetlen ügyfélhez tartozik, ezért a tőzsde meg tudja mondani, kié. A gyűjtő- és kifizető címek viszont sok ügyfélé közösen – onnan a pénz útja a blokkláncon már nem követhető.
Egy kriptotőzsde címrendszere. A befizetési cím egyetlen ügyfélhez köthető, a gyűjtő- és kifizető címek viszont sok ügyfélhez egyszerre.

Ebből két gyakorlati következmény adódik. Egyrészt egy tőzsde befizetési címe egyértelműen egy ügyfélhez tartozik, ezért a tőzsde meg tudja mondani, kié – ha a nyomozó a befizetési címet és a befizetés adatait (TXID, idő, összeg) adja meg neki. Másrészt amint a pénz a tőzsde közös címeire kerül, a blokkláncon a nyoma megszakad: onnan már csak a tőzsde belső adataiból derülhet ki, mi történt vele.

A szolgáltatók fő típusai

Szolgáltató Mit csinál? Rendelkezhet adattal?
Kriptotőzsde vétel, eladás, váltás, letétkezelés igen, általában azonosítja az ügyfelet
Tárcaszolgáltató tárcaprogram vagy online tárca önálló tárolásnál alig, letétkezelőnél igen
Fizetési szolgáltató kereskedőknek fogad kriptós fizetést igen, a kereskedőről biztosan
Szerencsejáték-oldal kriptós befizetéssel működő játék változó
Azonnali váltó regisztráció nélküli csere jellemzően csak technikai adatok
Keverő a tranzakciók összekapcsolásának elrejtése szándékosan nem tárol – vagy azt állítja
Darknet-piac illegális áruk adásvétele csak felszámoláskor szerezhető meg
DeFi-protokoll okosszerződéssel működő pénzügyi szolgáltatás nincs üzemeltetője, akit meg lehetne keresni

Megjegyzés: egy szolgáltatónak nem csak a blokkláncon látható adatai lehetnek fontosak. A regisztrációs adatok mellett rendelkezhet a belépések IP-címeivel, a felhasznált eszközök adataival, a kapcsolódó bankszámlákkal és kártyákkal, a kétlépcsős azonosításhoz használt telefonszámmal, és arról is, hogy a felhasználó milyen más címekre utalt ki pénzt. Az adatkérésről a nyomon követésről szóló térképen lesz szó.

Kvíz

Ellenőrizd a tudásod

A kvíz betöltése…