Miért jött létre az Ethereum?
Egy elveszett varázslattól a világszámítógépig – az Ethereum célja és legfontosabb mérföldkövei.
Akárcsak a Bitcoinnál, az Ethereum lényege is akkor érthető meg a legkönnyebben, ha először megnézzük, milyen céllal és milyen körülmények között jött létre.
Egy fiatal programozó csalódása
Az Ethereum megalkotója, Vitalik Buterin a saját bemutatkozásában sokáig így írt arról, mi indította el: tinédzserként lelkesen játszott egy népszerű online szerepjátékkal, amíg egy napon a játék fejlesztője egy frissítéssel gyengébbé nem tette a kedvenc karakterének egyik varázslatát. Ekkor ébredt rá – írta félig tréfásan –, milyen szörnyűségekkel jár, ha egy központi szereplő határozza meg a szabályokat, és azokat bármikor a hátrányunkra változtathatja.
A gondolat nagyon hasonló ahhoz, ami a Bitcoint is elindította. A Bitcoin azonban csak egy dologra koncentrált: a pénzügyi tranzakciókból akarta kiiktatni a közvetítőt. A fiatal Buterin, aki a Bitcoint már a korai években lelkesen tanulmányozta és cikkeket írt róla, úgy gondolta, hogy a blokklánc ennél sokkal többre képes.
Decentralizált alkalmazások
A Bitcoin-blokklánc végső soron egyetlen dolgot rögzít: hogy mennyi bitcoin, mikor, melyik címről melyik címre került. Buterin elképzelése szerint a blokkláncon bármilyen szabályrendszer működhetne, amelynek a gerince adatok tárolása és továbbítása: kamatozó befektetések, kölcsönök, biztosítások, közösségi gyűjtések, szavazórendszerek, sőt játékok is – olyanok, amelyekben a fejlesztő nem változtathatja meg egyik napról a másikra a szabályokat.
Az újdonság nem ezeknek a szolgáltatásoknak a célja lenne (hiszen mind léteztek már), hanem az, hogy nem egy központi szereplő működtetné őket a saját belátása szerint, hanem a blokkláncon léteznének, mindenkitől függetlenül, előre rögzített és mindenki által ismert szabályok szerint. Az ilyen alkalmazásokat decentralizált alkalmazásoknak, röviden dappoknak (decentralized application) nevezte el, az őket működtető szabályokat pedig okosszerződéseknek.
Egy dapp előnyei a hagyományos alkalmazásokkal szemben:
- addig működik, amíg a blokklánc létezik – akkor is, ha a fejlesztője magára hagyta;
- nincs karbantartás miatti leállás;
- mindenki egyformán, megkülönböztetés nélkül használhatja, egy egyszerű kriptovaluta-címmel;
- a fejlesztő nem zárhat ki senkit, és nem változtathatja meg utólag a szabályokat.
A Bitcoin programozási lehetőségei azonban túl szűkek voltak ehhez. Egy teljesen új blokkláncra volt szükség, amelynek a programozási nyelve elég fejlett az ilyen alkalmazásokhoz. Ez lett az Ethereum: Buterin 2013 végén tette közzé a leírását, és a hálózat első blokkja 2015. július 30-án született meg.
Világszámítógép
A Bitcoin így egy egyszerű főkönyvként működik, az Ethereum pedig egy világméretű, virtuális számítógépként, amely bármilyen előre leprogramozott utasítást végrehajt. Ezt a virtuális gépet EVM-nek (Ethereum Virtual Machine) nevezik. Az okosszerződések legelterjedtebb programozási nyelve a kifejezetten erre a célra készült Solidity.
Az Ethereum hálózat és a rajta használt coin neve eltér: a hálózat az Ethereum, a coin az ether (ETH). (Az elnevezés a régi tudomány „éteréből” ered, a világűrt kitöltő, mindent összekötő közegből.)
Két meghatározó esemény
- A DAO és az Ethereum Classic (2016). Fejlesztők egy csoportja létrehozott egy vezetők nélküli, okosszerződéssel működő befektetési szervezetet (DAO, decentralized autonomous organization), amely hetek alatt hatalmas összeget gyűjtött. Egy ismeretlen személy hibát talált a szerződés kódjában, és a pénz jelentős részét a saját címére utalta. Az Ethereum fejlesztői példátlan lépésre szánták el magukat: egy hard forkkal semmissé tették a lopást. A közösség egy része ezt elvi okokból elutasította, és a régi láncon folytatta – ez él tovább Ethereum Classic (ETC) néven.
- Az átállás letétbizonyítékra (2022). Az Ethereum felhagyott a Bitcoinéhoz hasonló bányászattal, és áttért a letétbizonyítékra (Proof of Stake). Az eseményt angolul The Merge-nek (az egyesülés) nevezik. Az energiafogyasztás nagyjából ezredére csökkent. Erről külön kártya szól.
Megjegyzés: a DAO-eset az okosszerződések egyik alapvető tanulságát is megmutatta: a kód pontosan azt teszi, amire megírták – akkor is, ha a programozó hibázott. A hibás kód kihasználása a világ legtöbb jogrendszerében ugyanúgy bűncselekmény, mint egy hibásan működő bankautomatából többletpénz felvétele és megtartása.
Ellenőrizd a tudásod
A kvíz betöltése…