Ugrás a tartalomra
Blokklánc alapok Bitcoin Ethereum Tranzakciók nyomon követése Kriptovaluta tárolása
  • Blokklánc alapok Mi a kriptovaluta, hogyan működik a blokklánc, és miért vonzó a bűnözők számára?
    • Miért jött létre a kriptovaluta? A digitális pénzküldés régi problémája, és miért kellett hozzá eddig közvetítő.
      • A Bitcoin születése Satoshi Nakamoto tanulmánya, az első blokk, az első vásárlás – és honnan van a bitcoin értéke.
        • Kriptovaluta, e-pénz, virtuális valuta Gyakran összemosott fogalmak – mi a különbség a digitális pénzek fajtái között?
    • Közös főkönyv, sok példányban Ki vezeti a nyilvántartást, ha nincs bank? A csomópontok és a decentralizált hálózat.
      • Hash: a digitális ujjlenyomat A blokklánc legfontosabb építőeleme egy matematikai függvény, amely bármiből ujjlenyomatot készít.
        • Blokkok és a lánc Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a blokkok, és miért nem lehet utólag átírni a múltat?
          • Bányászat és konszenzus Ki írhatja a következő blokkot, és miért éri meg becsületesnek lenni? A munkabizonyíték és a letétbizonyíték.
            • Forkok: amikor a lánc kettéválik Ideiglenes elágazások, soft és hard fork, airdrop – és miért kell erről a nyomozónak tudnia.
    • Mit birtokol, akinek kriptója van? A bitcoin nem fájl és nem érme. Akinek bitcoinja van, az valójában egy titkos számot ismer.
      • Privát kulcs, nyilvános kulcs, cím Hogyan lesz egy véletlen számból cím, és miért nem lehet a címből visszafejteni a kulcsot?
        • Digitális aláírás Hogyan bizonyítja valaki, hogy ismeri a privát kulcsot – anélkül, hogy megmutatná?
          • Egy tranzakció útja A tárcától a véglegességig – mi történik egy utalás elindítása után, és mikor látszik a blokkláncon?
    • Nem csak Bitcoin: altcoinok Több ezer kriptovaluta létezik. Mi a közös bennük, és miben térnek el a Bitcointól?
      • Hogyan lehet kriptót venni és eladni? Tőzsdék, magánszemélyek, automaták, kártyák, bányászat – a valódi pénz és a kripto közötti kapuk.
        • Szolgáltatók a kriptovilágban Letétkezelő és önálló tárolás, a tőzsdék címrendszere, és miért ott végződik a legtöbb nyom.
    • A blokklánc tulajdonságai Globális, decentralizált, álneves, visszafordíthatatlan – és mindegyik tulajdonságnak van egy árnyoldala.
      • Hogyan használják a bűnözők? Fizetőeszköz, értéktároló, elkövetési eszköz vagy maga a cél – a kriptovaluta négy szerepe a bűnözésben.
        • Bűncselekmények, ahol a kripto a cél Adathalászat, zsarolóvírus, befektetési csalás, kriptobányász-kártevő, tőzsdetámadás – a fő elkövetési módok.
          • Elrejtés: keverők és láncváltás Hogyan próbálják a bűnözők megszakítani a pénz nyomát a nyilvános blokkláncon?
            • Privacy coinok Kriptovaluták, amelyek beépítve rejtik el a küldőt, a címzettet és az összeget. Hol van mégis esély?
CRYPTOACADEMIA
  • Bitcoin Ami kifejezetten a Bitcoinra jellemző – UTXO, díjak, bányászat, kulcs- és címformátumok.
    • UTXO: a bitcoin „címletei” A Bitcoin nem egyenlegeket, hanem el nem költött tranzakciós kimeneteket tart nyilván. Miért fontos ez?
      • Visszajáró (change) Hová kerül a visszajáró, miért kap általában új címet, és mi az a lefejtő lánc?
        • Bitcoin-tranzakciók típusai Egyszerű fizetés, összevonás, csoportos kifizetés, bányászjutalom, adatrögzítés – a tranzakciók „alakja” sokat elárul.
    • Díjak és a mempool Ki kapja a díjat, mitől függ, és miért várakozik néha órákig egy tranzakció?
      • Gyorsítás és felülírás: RBF, CPFP Egy megerősítetlen tranzakció még megváltoztatható – ez a felhasználónak lehetőség, a nyomozónak kockázat.
    • Bányászat a gyakorlatban Speciális gépek, bányászközösségek, a bányászjutalom útja – és a bányászat bűnügyi vonatkozásai.
      • Felezés és a 21 millió Négyévente feleződik a blokkjutalom, ezért soha nem lesz 21 milliónál több bitcoin.
    • Bitcoin privát kulcsok formátumai Hexadecimális kulcs, WIF, tömörített és nem tömörített – hogyan ismerhető fel egy Bitcoin privát kulcs első ránézésre?
      • Bitcoin címtípusok 1…, 3…, bc1q…, bc1p… – négy kezdet, négyféle „zár”. Mit árul el egy Bitcoin-cím a formájával?
        • Kulcstól a címig Lépésről lépésre egy szövegtől a Bitcoin-címig – és miért ad egyetlen kulcs több különböző címet.
    • Bitcoin Cash: egy fork a gyakorlatban 2017-ben kettévált a Bitcoin. Ugyanazok a kulcsok, átírható címek – és egy könnyen elfelejtett vagyonrész.
CRYPTOACADEMIA
  • Ethereum Világméretű számítógép a blokkláncon – okosszerződések, tokenek, stablecoinok, NFT-k és DeFi.
    • Miért jött létre az Ethereum? Egy elveszett varázslattól a világszámítógépig – az Ethereum célja és legfontosabb mérföldkövei.
      • Bitcoin és Ethereum: mi közös, mi más? Melyik Bitcoin-tudásunk érvényes az Ethereumon, és hol kell újratanulni?
        • Proof of Stake: validátorok és staking Bányászat helyett letét – hogyan működik a letétbizonyíték, és miért kell a nyomozónak a lekötött vagyonra is figyelnie?
          • Gas: a díjak működése Miért kell „üzemanyag” egy tranzakcióhoz, mit jelent a gas-limit és a gwei, és miért kell ether a tokenek mozgatásához?
    • Fiókalapú modell Az Ethereumon a címek úgy viselkednek, mint a bankszámlák – nincs visszajáró, egyetlen küldő és egyetlen címzett.
      • EOA és szerződésfiók Az Ethereumon kétféle fiók van – az egyiket egy ember irányítja a kulcsával, a másikat egy program.
        • Ethereum címek és kulcsok 0x és 40 karakter, 64 karakteres kulcs – egyetlen formátum, amely egy egész ökoszisztémán érvényes.
    • Okosszerződések Programok a blokkláncon, amelyek a feltételek teljesülésekor maguktól, megállíthatatlanul végrehajtják a szabályaikat.
      • Okosszerződések hibái és visszaélések A kód nem hibázik – az ember, aki írta, igen. Hibák kihasználása, rosszindulatú szerződések, és mit tehet a nyomozó.
    • Tokenek és tokenizáció Egy Ethereum-cím az etheren kívül tetszőleges számú más eszközt is „tárolhat”. Mik ezek, és hol vannak valójában?
      • ERC-20: a helyettesíthető tokenek A szabvány, amelytől minden token egyformán kezelhető – és amiért a név semmit, a szerződés címe mindent jelent.
        • Stablecoinok Dollárhoz kötött tokenek – hogyan tartják az árfolyamukat, és miért kedvelik őket a bűnözők is?
          • Befagyasztható tokenek Egyes tokenek kibocsátója feketelistára teheti a címeket – egyedülálló eszköz a kriptovagyon megóvására.
            • NFT-k Egyedi tokenek – de mi van valójában a blokkláncon, ha valaki „egy képet vesz NFT-ként”?
              • Csaló tokenek Mézesbödön, szőnyegkihúzás, hamis tokenek, tárcaürítő engedélyek – a tokenekre épülő csalások fő típusai.
    • EVM-kompatibilis láncok és L2 Ugyanaz a cím, ugyanaz a kulcs, több tucat blokkláncon – és mindegyiken más egyenleg.
      • Hidak és láncváltás Hogyan kerül a vagyon egyik blokkláncról a másikra, ha a láncok nem tudnak egymásról?
        • DeFi: decentralizált pénzügyek Váltás, kölcsön, kamat bank és ügyfél-azonosítás nélkül – okosszerződések egymásra épülő rendszere.
CRYPTOACADEMIA
  • Tranzakciók nyomon követése Hogyan lehet a nyilvános blokkláncon követni a pénz útját, és eljutni a címek mögött álló emberekig?
    • A nyomkövetés logikája Honnan indulunk, hová akarunk eljutni, mikor menjünk tovább és mikor álljunk meg?
      • Blokkböngészők A nyomkövetés alapeszköze – mit mutat egy blokkböngésző, hogyan olvassuk, és mire figyeljünk használat közben?
        • Ingyenes segédeszközök Címfigyelés, árfolyam-történet, keresés összeg és idő alapján – a blokkböngésző mellett ezek is a kézben legyenek.
    • Elemzőszoftverek és klaszterezés A fizetős nyomkövető szoftverek legfontosabb képessége a címek csoportosítása – hogyan működik, és mennyire megbízható?
      • Szolgáltatók felismerése Honnan tudjuk, hogy egy cím egy tőzsdéé, egy szerencsejáték-oldalé vagy egy magánszemélyé?
        • Címek nyílt forrásból Egy kriptovaluta-cím nem csak a blokkláncon él – az interneten is nyomot hagyhat.
          • Adatkérés a szolgáltatóktól Milyen adatokat kell megadni egy kriptotőzsdének, és milyen adatokat kaphatunk tőle?
    • Bitcoin követése Kimenetről kimenetre – a Bitcoin-nyomkövetés menete és jellegzetes mintázatai.
      • Visszajáró címek felismerése Kerek összeg, címtípus, újrahasznosított cím, fölösleges bemenet, jövőbeli viselkedés – a visszajáró árulkodó jelei.
        • Keverés a nyomkövetésben Hogyan ismerjük fel a keverést, mikor álljunk meg – és mikor van mégis esély a kapcsolat helyreállítására?
    • Ethereum követése Sima, belső, token- és NFT-tranzakciók – az Ethereum-cím négy arca a blokkböngészőben.
      • Okosszerződések olvasása Programozói tudás nélkül is sok minden kiderül egy szerződésről – ki hozta létre, mit tud, és milyen jogai vannak a készítőjének.
        • DeFi és láncváltás követése Cserék, hidak, egymást hívó szerződések – hogyan bontsunk szét egy összetett tranzakciót, és hogyan találjuk meg a folytatást egy másik láncon?
CRYPTOACADEMIA
  • Kriptovaluta tárolása Tárcák, kulcsok, mnemonicok – hol és hogyan tárolják a kriptovagyont, és hogyan lehet megtalálni és megszerezni?
    • Cím és tárca A cím egy postaláda, a tárca a kulcscsomó – és egy kulccsal sokkal több vagyon érhető el, mint elsőre gondolnánk.
      • Tárcatípusok Forró vagy hideg, letétkezelő vagy önálló – és a sokféle forma, amelyben egy tárca létezhet.
        • Hardvertárcák Egy pendrive-nak látszó eszköz, amelyből a kulcs soha nem jön ki – hogyan működik, és mit jelent ez a felkutatásnál?
          • Szoftvertárcák és tárcafájlok Asztali, böngészős és mobiltárcák – hol tárolják a kulcsokat, és mire kell figyelni, ha egy ilyen tárca a kezünkbe kerül?
    • Brainwallet: kulcs a fejben Ha egy kulcs bármiből előállítható, akkor egy jelszóból is. Kényelmes és kockázatos – a tulajdonosnak és a nyomozónak is.
      • Mnemonic (BIP39) 12 vagy 24 szó, amely egy egész tárcát jelent – minden kulccsal, minden kriptovalutához.
        • Derivációs útvonalak Ugyanabból a szólistából más útvonalon más címek jönnek ki – ezért lehet egy helyreállított tárca „üres”.
          • Hiányos mnemonic visszaállítása Ha egy szó hiányzik vagy olvashatatlan, a tárca gyakran még visszaállítható – a matematika segít.
            • Jelszóval titkosított kulcsok (BIP38) A 6P-vel kezdődő kulcs titkosított – megtalálása azt jelenti, hogy a jelszót is keresni kell.
    • Hol rejtőzhet a kulcs? Számítógép, telefon, papír, fémlap, jelszókezelő – a kriptovagyon kulcsai sokféle formában lehetnek egy helyszínen.
      • Egy kulcs, sokféle vagyon Egy talált kulcsot módszeresen végig kell vizsgálni – minden címtípusra, minden láncra, minden tokenre.
        • Melyik tárcát használta? A tárcaprogram azonosítása elárulja a derivációs útvonalat, a fájlok helyét és a lehetséges buktatókat.
    • A vagyon biztonságba helyezése A kulcs megtalálása még nem elég – a vagyont egy saját, biztonságos címre kell átvinni. Lépésről lépésre.
      • Az Ethereum sajátosságai Előbb a tokenek, aztán az ether – és ne feledkezzünk meg a többi láncról, a lekötött vagyonról és a jóváhagyásokról sem.
        • Hosszú távú megőrzés Ki őrizze a kulcsot, és mi történik, ha elveszik vagy ellopják? A több aláírást igénylő tárca választ ad.
CRYPTOACADEMIA
Térkép /Bitcoin

UTXO: a bitcoin „címletei”

A Bitcoin nem egyenlegeket, hanem el nem költött tranzakciós kimeneteket tart nyilván. Miért fontos ez?

Ha a blokkböngészőben megnézünk egy Bitcoin-címet, egy egyenleget látunk, mintha egy bankszámla lenne. A Bitcoin azonban valójában nem egyenlegeket tart nyilván. Ez a különbség elsőre technikai részletnek tűnik, de a Bitcoin-tranzakciók nyomon követésének egyik legfontosabb alapja.

Kimenetek, nem egyenlegek

Minden Bitcoin-tranzakciónak vannak bemenetei (input) és kimenetei (output). A kimenet egy meghatározott összeg, amelyet egy meghatározott címhez rendel a tranzakció. Amíg ezt a kimenetet senki nem költötte el, el nem költött tranzakciós kimenetnek nevezzük, angol rövidítéssel UTXO-nak (Unspent Transaction Output). Egy új tranzakció bemenetei mindig korábbi tranzakciók el nem költött kimenetei.

A Bitcoin-hálózat a mindenkori UTXO-k összességét tartja nyilván. Amikor a blokkböngésző egy cím „egyenlegét” mutatja, valójában a címhez tartozó összes el nem költött kimenet összegét adja össze. Ezt a modellt UTXO-modellnek nevezzük.

A legjobb hasonlat a pénztárca és a bankjegyek. Ha a tárcánkban egy tízezres van, és háromezer forintot kell fizetnünk, nem vághatunk le a bankjegyből egy darabot: odaadjuk az egészet, és visszajárót kapunk. A Bitcoin pontosan így működik:

  • egy kimenetet mindig egészben kell elkölteni;
  • ha a kifizetendő összeg kisebb, a különbözetet a tranzakció egy új kimenetként visszaküldi a küldőnek – ez a visszajáró (change);
  • a bemenetek és a kimenetek összegének különbsége a tranzakciós díj, amelyet a bányász kap.
Bal oldalon a bankszámla: az egyenleg egyszerűen csökken 100-ról 70-re. Jobb oldalon a Bitcoin: egy 1 BTC-s kimenetet egészben el kell költeni, belőle 0,3 BTC a címzetté, 0,6999 BTC visszajáró, a különbözet a díj. Bankszámla: egyenleg 100 70 30 Bélának A bank egyszerűen átírja az egyenleget. A számlán „egy összeg” van. Bitcoin: el nem költött kimenetek ELKÖLTÖTT KIMENET 1 BTC TRANZAKCIÓ 0,3 BTCBéla címére 0,6999 BTCvisszajáró 0,0001 BTCdíj (nem kimenet) Az 1 BTC-s kimenet egészben elköltődik, két új kimenet keletkezik.
A bankszámlán egyetlen egyenleg csökken. A Bitcoinban egy korábbi kimenet egészében elköltődik, és új kimenetek keletkeznek: a fizetés, a visszajáró, a maradék pedig a díj.

Több bemenet, több kimenet

A banki utalással ellentétben egy Bitcoin-tranzakcióban tetszőleges számú bemenet és kimenet lehet. Ha egyik kimenetünk sem elég nagy a fizetéshez, a tárca többet használ fel egyszerre, és egy tranzakcióval akár száz címzettnek is lehet fizetni (a tőzsdék például így teljesítik a kifizetéseket).

Próbáld ki! Fizess a tárcából, és figyeld meg, mi lesz a kimenetekkel:

Fizetés UTXO-kból

Interaktív elem – betöltés…

A tárca négy kimenettel (UTXO-val) rendelkezik. Válaszd ki, miből fizetsz, majd küldd el a tranzakciót – a visszajáró új kimenetként jelenik meg a tárcában.

Miért fontos ez a nyomozónak?

A UTXO-modellből három gyakorlati következmény adódik:

  • Szinte minden fizetésnél van visszajáró. Ha egy tranzakciónak két kimenete van, az egyik nagy valószínűséggel a fizetés, a másik a küldő saját visszajárója. Ha a pénz útját követjük, tudnunk kell, melyik melyik – különben rossz irányba megyünk. Erről a következő kártya szól.
  • A több bemenet árulkodó. Ha egy tranzakcióban több cím szerepel bemenetként, mindegyik privát kulcsával alá kellett írni. Ezért ezek a címek szinte biztosan ugyanahhoz a tárcához, ugyanahhoz a személyhez tartoznak. Ez a közös költés elve, amelyre a nyomkövető szoftverek a címek csoportosítását építik.
  • Egy „cím” nem egy „számla”. Egy tárca jellemzően sok címet használ (minden visszajáróhoz újat), ezért egy személy vagyona sok címen oszlik szét. A tárcát nem egy cím, hanem a címek csoportja jelenti.

Megjegyzés: az Ethereum és sok más kriptovaluta nem UTXO-, hanem fiókalapú modellt használ, amely a banki egyenleghez hasonlít: ott nincs visszajáró. Erről az Ethereum térképen lesz szó. Aki Bitcoinról Ethereumra vált a nyomozásban (vagy fordítva), ezt a különbséget mindig tartsa szem előtt.

Extra tudásA „por” (dust)

Ha egy kimenet olyan kicsi, hogy az elköltésének díja nagyobb lenne, mint maga az összeg, akkor gazdaságilag elkölthetetlen. Az ilyen apró kimeneteket a kriptovilág pornak (dust) nevezi. A tárcák nem is szoktak ilyen kicsi visszajárót létrehozni: a maradékot inkább a díjhoz csapják. Egyes megfigyelők és csalók szándékosan küldenek apró összegeket sok címre (dusting): ha a címzett később ezeket a többi pénzével együtt költi el, a közös költés felfedi, mely címek tartoznak össze.

Kvíz

Ellenőrizd a tudásod

A kvíz betöltése…

Innen tovább

  • Visszajáró (change) Hová kerül a visszajáró, miért kap általában új címet, és mi az a lefejtő lánc?