Ugrás a tartalomra
Blokklánc alapok Bitcoin Ethereum Tranzakciók nyomon követése Kriptovaluta tárolása
  • Blokklánc alapok Mi a kriptovaluta, hogyan működik a blokklánc, és miért vonzó a bűnözők számára?
    • Miért jött létre a kriptovaluta? A digitális pénzküldés régi problémája, és miért kellett hozzá eddig közvetítő.
      • A Bitcoin születése Satoshi Nakamoto tanulmánya, az első blokk, az első vásárlás – és honnan van a bitcoin értéke.
        • Kriptovaluta, e-pénz, virtuális valuta Gyakran összemosott fogalmak – mi a különbség a digitális pénzek fajtái között?
    • Közös főkönyv, sok példányban Ki vezeti a nyilvántartást, ha nincs bank? A csomópontok és a decentralizált hálózat.
      • Hash: a digitális ujjlenyomat A blokklánc legfontosabb építőeleme egy matematikai függvény, amely bármiből ujjlenyomatot készít.
        • Blokkok és a lánc Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a blokkok, és miért nem lehet utólag átírni a múltat?
          • Bányászat és konszenzus Ki írhatja a következő blokkot, és miért éri meg becsületesnek lenni? A munkabizonyíték és a letétbizonyíték.
            • Forkok: amikor a lánc kettéválik Ideiglenes elágazások, soft és hard fork, airdrop – és miért kell erről a nyomozónak tudnia.
    • Mit birtokol, akinek kriptója van? A bitcoin nem fájl és nem érme. Akinek bitcoinja van, az valójában egy titkos számot ismer.
      • Privát kulcs, nyilvános kulcs, cím Hogyan lesz egy véletlen számból cím, és miért nem lehet a címből visszafejteni a kulcsot?
        • Digitális aláírás Hogyan bizonyítja valaki, hogy ismeri a privát kulcsot – anélkül, hogy megmutatná?
          • Egy tranzakció útja A tárcától a véglegességig – mi történik egy utalás elindítása után, és mikor látszik a blokkláncon?
    • Nem csak Bitcoin: altcoinok Több ezer kriptovaluta létezik. Mi a közös bennük, és miben térnek el a Bitcointól?
      • Hogyan lehet kriptót venni és eladni? Tőzsdék, magánszemélyek, automaták, kártyák, bányászat – a valódi pénz és a kripto közötti kapuk.
        • Szolgáltatók a kriptovilágban Letétkezelő és önálló tárolás, a tőzsdék címrendszere, és miért ott végződik a legtöbb nyom.
    • A blokklánc tulajdonságai Globális, decentralizált, álneves, visszafordíthatatlan – és mindegyik tulajdonságnak van egy árnyoldala.
      • Hogyan használják a bűnözők? Fizetőeszköz, értéktároló, elkövetési eszköz vagy maga a cél – a kriptovaluta négy szerepe a bűnözésben.
        • Bűncselekmények, ahol a kripto a cél Adathalászat, zsarolóvírus, befektetési csalás, kriptobányász-kártevő, tőzsdetámadás – a fő elkövetési módok.
          • Elrejtés: keverők és láncváltás Hogyan próbálják a bűnözők megszakítani a pénz nyomát a nyilvános blokkláncon?
            • Privacy coinok Kriptovaluták, amelyek beépítve rejtik el a küldőt, a címzettet és az összeget. Hol van mégis esély?
CRYPTOACADEMIA
  • Bitcoin Ami kifejezetten a Bitcoinra jellemző – UTXO, díjak, bányászat, kulcs- és címformátumok.
    • UTXO: a bitcoin „címletei” A Bitcoin nem egyenlegeket, hanem el nem költött tranzakciós kimeneteket tart nyilván. Miért fontos ez?
      • Visszajáró (change) Hová kerül a visszajáró, miért kap általában új címet, és mi az a lefejtő lánc?
        • Bitcoin-tranzakciók típusai Egyszerű fizetés, összevonás, csoportos kifizetés, bányászjutalom, adatrögzítés – a tranzakciók „alakja” sokat elárul.
    • Díjak és a mempool Ki kapja a díjat, mitől függ, és miért várakozik néha órákig egy tranzakció?
      • Gyorsítás és felülírás: RBF, CPFP Egy megerősítetlen tranzakció még megváltoztatható – ez a felhasználónak lehetőség, a nyomozónak kockázat.
    • Bányászat a gyakorlatban Speciális gépek, bányászközösségek, a bányászjutalom útja – és a bányászat bűnügyi vonatkozásai.
      • Felezés és a 21 millió Négyévente feleződik a blokkjutalom, ezért soha nem lesz 21 milliónál több bitcoin.
    • Bitcoin privát kulcsok formátumai Hexadecimális kulcs, WIF, tömörített és nem tömörített – hogyan ismerhető fel egy Bitcoin privát kulcs első ránézésre?
      • Bitcoin címtípusok 1…, 3…, bc1q…, bc1p… – négy kezdet, négyféle „zár”. Mit árul el egy Bitcoin-cím a formájával?
        • Kulcstól a címig Lépésről lépésre egy szövegtől a Bitcoin-címig – és miért ad egyetlen kulcs több különböző címet.
    • Bitcoin Cash: egy fork a gyakorlatban 2017-ben kettévált a Bitcoin. Ugyanazok a kulcsok, átírható címek – és egy könnyen elfelejtett vagyonrész.
CRYPTOACADEMIA
  • Ethereum Világméretű számítógép a blokkláncon – okosszerződések, tokenek, stablecoinok, NFT-k és DeFi.
    • Miért jött létre az Ethereum? Egy elveszett varázslattól a világszámítógépig – az Ethereum célja és legfontosabb mérföldkövei.
      • Bitcoin és Ethereum: mi közös, mi más? Melyik Bitcoin-tudásunk érvényes az Ethereumon, és hol kell újratanulni?
        • Proof of Stake: validátorok és staking Bányászat helyett letét – hogyan működik a letétbizonyíték, és miért kell a nyomozónak a lekötött vagyonra is figyelnie?
          • Gas: a díjak működése Miért kell „üzemanyag” egy tranzakcióhoz, mit jelent a gas-limit és a gwei, és miért kell ether a tokenek mozgatásához?
    • Fiókalapú modell Az Ethereumon a címek úgy viselkednek, mint a bankszámlák – nincs visszajáró, egyetlen küldő és egyetlen címzett.
      • EOA és szerződésfiók Az Ethereumon kétféle fiók van – az egyiket egy ember irányítja a kulcsával, a másikat egy program.
        • Ethereum címek és kulcsok 0x és 40 karakter, 64 karakteres kulcs – egyetlen formátum, amely egy egész ökoszisztémán érvényes.
    • Okosszerződések Programok a blokkláncon, amelyek a feltételek teljesülésekor maguktól, megállíthatatlanul végrehajtják a szabályaikat.
      • Okosszerződések hibái és visszaélések A kód nem hibázik – az ember, aki írta, igen. Hibák kihasználása, rosszindulatú szerződések, és mit tehet a nyomozó.
    • Tokenek és tokenizáció Egy Ethereum-cím az etheren kívül tetszőleges számú más eszközt is „tárolhat”. Mik ezek, és hol vannak valójában?
      • ERC-20: a helyettesíthető tokenek A szabvány, amelytől minden token egyformán kezelhető – és amiért a név semmit, a szerződés címe mindent jelent.
        • Stablecoinok Dollárhoz kötött tokenek – hogyan tartják az árfolyamukat, és miért kedvelik őket a bűnözők is?
          • Befagyasztható tokenek Egyes tokenek kibocsátója feketelistára teheti a címeket – egyedülálló eszköz a kriptovagyon megóvására.
            • NFT-k Egyedi tokenek – de mi van valójában a blokkláncon, ha valaki „egy képet vesz NFT-ként”?
              • Csaló tokenek Mézesbödön, szőnyegkihúzás, hamis tokenek, tárcaürítő engedélyek – a tokenekre épülő csalások fő típusai.
    • EVM-kompatibilis láncok és L2 Ugyanaz a cím, ugyanaz a kulcs, több tucat blokkláncon – és mindegyiken más egyenleg.
      • Hidak és láncváltás Hogyan kerül a vagyon egyik blokkláncról a másikra, ha a láncok nem tudnak egymásról?
        • DeFi: decentralizált pénzügyek Váltás, kölcsön, kamat bank és ügyfél-azonosítás nélkül – okosszerződések egymásra épülő rendszere.
CRYPTOACADEMIA
  • Tranzakciók nyomon követése Hogyan lehet a nyilvános blokkláncon követni a pénz útját, és eljutni a címek mögött álló emberekig?
    • A nyomkövetés logikája Honnan indulunk, hová akarunk eljutni, mikor menjünk tovább és mikor álljunk meg?
      • Blokkböngészők A nyomkövetés alapeszköze – mit mutat egy blokkböngésző, hogyan olvassuk, és mire figyeljünk használat közben?
        • Ingyenes segédeszközök Címfigyelés, árfolyam-történet, keresés összeg és idő alapján – a blokkböngésző mellett ezek is a kézben legyenek.
    • Elemzőszoftverek és klaszterezés A fizetős nyomkövető szoftverek legfontosabb képessége a címek csoportosítása – hogyan működik, és mennyire megbízható?
      • Szolgáltatók felismerése Honnan tudjuk, hogy egy cím egy tőzsdéé, egy szerencsejáték-oldalé vagy egy magánszemélyé?
        • Címek nyílt forrásból Egy kriptovaluta-cím nem csak a blokkláncon él – az interneten is nyomot hagyhat.
          • Adatkérés a szolgáltatóktól Milyen adatokat kell megadni egy kriptotőzsdének, és milyen adatokat kaphatunk tőle?
    • Bitcoin követése Kimenetről kimenetre – a Bitcoin-nyomkövetés menete és jellegzetes mintázatai.
      • Visszajáró címek felismerése Kerek összeg, címtípus, újrahasznosított cím, fölösleges bemenet, jövőbeli viselkedés – a visszajáró árulkodó jelei.
        • Keverés a nyomkövetésben Hogyan ismerjük fel a keverést, mikor álljunk meg – és mikor van mégis esély a kapcsolat helyreállítására?
    • Ethereum követése Sima, belső, token- és NFT-tranzakciók – az Ethereum-cím négy arca a blokkböngészőben.
      • Okosszerződések olvasása Programozói tudás nélkül is sok minden kiderül egy szerződésről – ki hozta létre, mit tud, és milyen jogai vannak a készítőjének.
        • DeFi és láncváltás követése Cserék, hidak, egymást hívó szerződések – hogyan bontsunk szét egy összetett tranzakciót, és hogyan találjuk meg a folytatást egy másik láncon?
CRYPTOACADEMIA
  • Kriptovaluta tárolása Tárcák, kulcsok, mnemonicok – hol és hogyan tárolják a kriptovagyont, és hogyan lehet megtalálni és megszerezni?
    • Cím és tárca A cím egy postaláda, a tárca a kulcscsomó – és egy kulccsal sokkal több vagyon érhető el, mint elsőre gondolnánk.
      • Tárcatípusok Forró vagy hideg, letétkezelő vagy önálló – és a sokféle forma, amelyben egy tárca létezhet.
        • Hardvertárcák Egy pendrive-nak látszó eszköz, amelyből a kulcs soha nem jön ki – hogyan működik, és mit jelent ez a felkutatásnál?
          • Szoftvertárcák és tárcafájlok Asztali, böngészős és mobiltárcák – hol tárolják a kulcsokat, és mire kell figyelni, ha egy ilyen tárca a kezünkbe kerül?
    • Brainwallet: kulcs a fejben Ha egy kulcs bármiből előállítható, akkor egy jelszóból is. Kényelmes és kockázatos – a tulajdonosnak és a nyomozónak is.
      • Mnemonic (BIP39) 12 vagy 24 szó, amely egy egész tárcát jelent – minden kulccsal, minden kriptovalutához.
        • Derivációs útvonalak Ugyanabból a szólistából más útvonalon más címek jönnek ki – ezért lehet egy helyreállított tárca „üres”.
          • Hiányos mnemonic visszaállítása Ha egy szó hiányzik vagy olvashatatlan, a tárca gyakran még visszaállítható – a matematika segít.
            • Jelszóval titkosított kulcsok (BIP38) A 6P-vel kezdődő kulcs titkosított – megtalálása azt jelenti, hogy a jelszót is keresni kell.
    • Hol rejtőzhet a kulcs? Számítógép, telefon, papír, fémlap, jelszókezelő – a kriptovagyon kulcsai sokféle formában lehetnek egy helyszínen.
      • Egy kulcs, sokféle vagyon Egy talált kulcsot módszeresen végig kell vizsgálni – minden címtípusra, minden láncra, minden tokenre.
        • Melyik tárcát használta? A tárcaprogram azonosítása elárulja a derivációs útvonalat, a fájlok helyét és a lehetséges buktatókat.
    • A vagyon biztonságba helyezése A kulcs megtalálása még nem elég – a vagyont egy saját, biztonságos címre kell átvinni. Lépésről lépésre.
      • Az Ethereum sajátosságai Előbb a tokenek, aztán az ether – és ne feledkezzünk meg a többi láncról, a lekötött vagyonról és a jóváhagyásokról sem.
        • Hosszú távú megőrzés Ki őrizze a kulcsot, és mi történik, ha elveszik vagy ellopják? A több aláírást igénylő tárca választ ad.
CRYPTOACADEMIA
Térkép /Blokklánc alapok/Közös főkönyv, sok példányban/Hash: a digitális ujjlenyomat/Blokkok és a lánc/Bányászat és konszenzus

Forkok: amikor a lánc kettéválik

Ideiglenes elágazások, soft és hard fork, airdrop – és miért kell erről a nyomozónak tudnia.

A blokklánc elvileg egyetlen, szigorúan egymás után következő blokkokból álló sor. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy egy ponton elágazik. Ezt angolul fork-nak (villa, elágazás) nevezik, és két nagyon különböző jelenséget takarhat.

Ideiglenes elágazás

Mivel a bányászok a világ különböző pontjain dolgoznak, megesik, hogy kettő szinte egyszerre talál érvényes blokkot. Ilyenkor a hálózat egy rövid ideig kétfelé szakad: a csomópontok egy része az egyik, másik része a másik blokkot kapja meg először. A bányászok elkezdenek a saját változatukra építeni, és amint az egyik ágon megszületik a következő blokk, az lesz a hosszabb – a csomópontok pedig mindig a több munkát tartalmazó láncot fogadják el. A vesztes ág blokkja elárvul (orphan vagy stale block), a benne lévő tranzakciók pedig visszakerülnek a várólistára, és egy következő blokkba kerülnek be. Ez a rendszer normális működésének része, és ezért érdemes néhány megerősítést megvárni.

Szabályváltozás: soft fork és hard fork

A kriptovaluták szabályai is változhatnak: a fejlesztők új funkciókat vezetnek be, hibákat javítanak. Mivel nincs központi irányító, egy szabályváltozás csak akkor lép életbe, ha a hálózat résztvevői – a csomópontok és a bányászok – az új szoftvert kezdik futtatni. Két fajtáját különböztetjük meg:

  • Soft fork (lágy elágazás): az új szabályok szigorúbbak a régieknél, ezért az új szabályok szerint készült blokkokat a régi szoftvert futtató csomópontok is érvényesnek fogadják el. A lánc egyben marad, a frissítés fokozatosan terjedhet. A Bitcoin legtöbb fejlesztése így történt.
  • Hard fork (kemény elágazás): az új szabályok nem kompatibilisek a régiekkel: az új blokkokat a régi szoftver érvénytelennek látja, és fordítva. Ha mindenki frissít, ez sem okoz gondot. Ha viszont a közösség megosztott, és egy része a régi szabályok szerint folytatja, a lánc véglegesen kettéválik, és onnantól két külön kriptovaluta létezik.
Felül egy ideiglenes elágazás, amely magától megszűnik; alul egy végleges szétválás, amely után két külön lánc él tovább közös múlttal. Ideiglenes elágazás: két bányász szinte egyszerre talál blokkot A B a „B” ág elárvul, a tranzakciói visszakerülnek a várólistára a hosszabb ág nyer Végleges szétválás (hard fork): a közösség két szabálykészletre szakad régi szabályok új szabályok közös múlt: a szétválás előtti egyenlegek mindkét láncon megvannak, ugyanazokkal a kulcsokkal
Az ideiglenes elágazás magától megszűnik: a hosszabb ág nyer. A hard fork után viszont két lánc él tovább, amelyeknek a szétválás előtti története közös.

A közös múlt következményei

A hard fork után létrejövő két lánc a szétválásig ugyanazt a történetet tartalmazza. Ebből fontos következmény adódik: aki a szétválás pillanatában valamennyi kriptovalutával rendelkezett az eredeti láncon, az mindkét láncon ugyanakkora egyenleggel rendelkezik, ugyanazokkal a privát kulcsokkal. A szétválás után a két lánc tranzakciói már függetlenek egymástól: ha valaki az egyik láncon elkölti a pénzét, a másikon az még ott marad.

Ezt a jelenséget gyakran airdropnak (légi szállítás, ingyen osztás) is nevezik, mert a felhasználók külön tennivaló nélkül „kapnak” egy új kriptovalutát. (Az airdrop szót tágabb értelemben minden olyan esetre használják, amikor egy projekt ingyen tokeneket oszt a felhasználóknak – erről az Ethereum térképen még lesz szó.)

A legismertebb példa a Bitcoin Cash létrejötte 2017-ben, amikor a Bitcoin közösségének egy része a nagyobb blokkméret mellett döntött, és hard forkkal leválasztott egy új láncot. Az Ethereum története is ismer ilyet: egy feltört okosszerződés miatt végrehajtott hard fork után a régi szabályok szerint folytatódó lánc Ethereum Classic néven él tovább. Mindkettőről a saját térképén lesz szó.

Megjegyzés: a forkok miatt egy kriptovagyon felkutatásánál mindig fel kell tenni a kérdést: létezett-e a vagyon egy hard fork időpontjában? Ha igen, a gyanúsítottnak az elágazás után létrejött láncon is lehet vagyona, ugyanazokkal a kulcsokkal. A régi címek és tranzakciók ilyenkor mindkét láncon visszakereshetők, és a privát kulcs birtokában mindkét láncon hozzáférhetők.

Extra tudásHogyan kerülhető el, hogy egy tranzakció mindkét láncon végrehajtódjon?

Közvetlenül egy hard fork után a két lánc tranzakciói kezdetben ugyanúgy néznek ki. Ha valaki az egyik láncon aláír egy tranzakciót, azt egy rosszakaró egyszerűen elküldheti a másik láncra is, ahol ugyanúgy érvényes lesz, és a címzett mindkét láncon megkapja a pénzt. Ezt visszajátszásos támadásnak (replay attack) nevezik. A gondosan tervezett hard forkok ezért olyan apró módosítást is tartalmaznak, amely a két lánc tranzakcióit megkülönbözteti egymástól (replay protection).

Kvíz

Ellenőrizd a tudásod

A kvíz betöltése…