Elemzőszoftverek és klaszterezés
A fizetős nyomkövető szoftverek legfontosabb képessége a címek csoportosítása – hogyan működik, és mennyire megbízható?
A blokkláncon minden látszik, de a címek mögött álló szereplőket a blokklánc nem nevezi meg. A fizetős blokklánc-elemző szoftverek (blockchain analytics) éppen ezt a hiányt próbálják pótolni: hatalmas adatbázisaik segítségével címkéket rendelnek a címekhez, és ezzel olyan címek tulajdonosát is azonosíthatóvá tehetik, amelyek egyébként azonosíthatatlanok lennének.
A legfontosabb képesség: a klaszterezés
Ezeknek az eszközöknek a legfontosabb funkciója a klaszterezés: a címek csoportokba (klaszterekbe) rendezése, és a csoportok azonosítása. Egy klaszter olyan címek összessége, amelyekről az eszköz úgy ítéli meg, hogy ugyanaz a szereplő irányítja őket. Ha egy klaszter egyetlen címéről is kiderül, kié, az egész klaszter azonosítottá válik.
A klaszterezés fő módszerei UTXO-alapú kriptovalutáknál (például a Bitcoinnál):
- Közös költés (co-spend): ha egy tranzakcióban több cím szerepel bemenetként, mindegyik privát kulcsával alá kellett írni, ezért szinte biztosan ugyanahhoz a tárcához tartoznak. Ez a legerősebb, legmegbízhatóbb módszer.
- Viselkedési mintázatok (behavioral): a tranzakciók időzítésében, szerkezetében, a visszajárók kezelésében, a díjszintekben megfigyelhető jellegzetességek. Például ha egy visszajáró címet sikerül azonosítani, az a küldő klaszteréhez csatolható.
- Felderítési adatok (intelligence): az elemzőcég saját munkájából származó információ – például próbavásárlások és -befizetések egy szolgáltatónál, nyilvános források, felszámolt szolgáltatások adatbázisai, partnerektől kapott adatok.
Interaktív elem – betöltés…
Egyéb funkciók
A klaszterezésen túl az elemzőszoftverek jellemzően:
- grafikusan jelenítik meg a pénzmozgásokat (a klasztereket és a köztük lévő utalásokat);
- egyszerre több blokkláncot kezelnek, és a láncok közötti mozgásokat (hidak, váltók) is követik;
- automatikusan becslik a visszajárókat;
- kockázati besorolást adnak a címekhez (például ha egy cím pénze keverőből vagy darknet-piacról származik);
- beépített címfigyelést és statisztikákat kínálnak.
Mennyire megbízható?
A klaszterezés becslés, nem bizonyosság. Egy klaszter ritkán tartalmazza egy tárca összes címét (különösen, ha a felhasználó vigyázott a közös költésre), és előfordulhat tévedés is – például egy CoinJoin-tranzakciót tévesen közös költésnek tekintve két különböző felhasználót egy klaszterbe sorol. A címkék minősége is attól függ, honnan származik az elemzőcég információja.
Megjegyzés: az elemzőszoftver eredménye nyomozati támpont, amelyet más adatokkal kell megerősíteni. Ha egy szoftver szerint egy cím egy adott tőzsdéhez tartozik, a következő lépés a tőzsde megkeresése a konkrét tranzakció adataival – a szolgáltató válasza az, ami a kapcsolatot ténylegesen igazolja. Ha pedig az eredményt bizonyítékként akarjuk használni, tudni kell, milyen módszerrel jutott rá a szoftver.
Extra tudásKlaszterezés az Ethereumon
A közös költés elve a fiókalapú Ethereumon nem alkalmazható, hiszen ott egy tranzakciónak egyetlen küldője van. Az Ethereum-címek összekapcsolása más jelekre épül: például ha egy címre rendszeresen ugyanaz a cím küld ethert a díjakra; ha a címek azonos időben, azonos mintázattal mozognak; ha egy tőzsde befizetési címére több cím is utal (az ugyanahhoz az ügyfélhez tartozik); vagy ha egy felhasználó egy szolgáltatásban több címét is összekapcsolta. Az Ethereumon viszont sokkal több cím rendelkezik nyilvános címkével.
Ellenőrizd a tudásod
A kvíz betöltése…